A probiotikumok a savanyított tejtermékekben élő baktériumok, amiket évezredek óta joghurt, kefir előállítására használnak. A baktériumok életfolyamataikhoz használják fel a tejben levő cukrot és a savanyú anyagcsere-termékek adják a tejtermékek kellemes ízét. Ez a reakció olyan előnnyel is jár, hogy a tejcukor (más néven laktóz) jelentős része elbomlik és a laktóz érzékenyeknek nem okoz panaszt a kefir, joghurt fogyasztása.
Tehát a probiotikumokat jó baktériumoknak is nevezhetjük. Ezek nem kórokozók, hiszen a születést követő óráktól kezdve a bélrendszerünkben hordjuk őket. Együtt élünk velük, szimbiózisban. Az általunk elfogyasztott ételek meg nem emésztett cukor-komponensével táplálkoznak, cserébe olyan vegyületeket kapunk tőlük, amire nekünk van szükségünk: pl. K vitamint, ami a normális véralvadáshoz szükséges anyag. Az immun-rendszert is serkentik, ez nagyon lényeges a kórokozók elleni természetes védekezés kialakításában.
Több különböző baktérium-törzs tartozik a probiotikumok csoportjába. Az újszülöttek bélbaktériumainak összetétele attól is függ, hogy természetes úton, vagy császármetszéssel születtek, valamint hogy mivel táplálják őket: anyatejet, vagy tápszert kapnak. Köztudott, hogy a szoptatás az előnyösebb a baba számára. Ebben az esetben a Lactobacillus törzsek vannak túlsúlyban, ami a csecsemő normális bélflórájának számít. Ezért mostanában a tápszerekhez is adnak probiotikumokat, tehát olyan baktériumokat, amelyek normálisan az anyatejes csecsemők belében élnek vagy pedig, olyan szénhidrátokat tartalmaznak, amik az anyatejben is megtalálhatók és a normális baktérium-flóra elszaporodásához járulnak hozzá. Ettől még nem pótolják az anyatejet!
Az allergia korunk népbetegsége. Különböző szerveken jelentkezhetnek a tünetek: a bőrön, a tüdőben, az orrban, de a belekben is. Ennek következménye az ekcéma, csalánkiütés, asztma, szénanátha és étel-allergia. Tudományos vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy ha a csecsemő szopik és nem tehéntej alapú tápszert fogyaszt, jóval ritkább az ekcéma és a tejallergia kialakulása. A későbbiekben is ritkább a sípoló légzéssel járó meghűléses betegségek száma. Természetesen az anyatejben levő immun-anyagok jelentős szerepet játszanak az allergia-megelőzésben, de védelmet jelent a normális bélflóra is. Ezért vizsgálatokat végeztek probiotikumok adásával, és az eredmény meggyőző volt: csökkent az ekcéma és tejérzékenység aránya ezek között a csecsemők között. A későbbiekben kialakuló asztma és allergiás nátha gyakoriságára vonatkozó vizsgálatok még folyamatban vannak.
Amikor a probiotikumokat akár a terhes, vagy szoptató anyának, akár a csecsemőnek adták, hasonló jó hatást tapasztaltak. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a jó baktériumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.