Egy élelmiszer akkor tekinthető probiotikusnak, ha megfelelő mennyiségű - grammonként legalább 1.000.000 darab - hasznos baktériumot tartalmaz, és ez a szám a termék szavatossági idejének lejártáig állandó marad.
Az 1900-as évek elején egy orosz tudós, Ilja Mecsnyikov felfigyelt arra, hogy a balkáni hegyekben, ahol a pásztorok a savanyított kecsketejet (joghurtot) nagy mennyiségben fogyasztották, az európai átlagnál nagyobb számban éltek száz év körüli idős emberek.Azzal magyarázta, hogy a joghurt fogyasztása megváltoztatja az ember vastagbelében zajló emésztés folyamatát, antitoxint termel, jótékonyan hat a bélflórára és ezáltal meghosszabbítja az életet. Felfedezéséért a jeles gerontológus Nobel-díjat kapott. És valóban: minden joghurt kitűnő protein- és kalcium valamint B2-vitamin-forrás, ugyanakkor viszonylag kevés kalóriát tartalmaz. Azok a savanyú tejtermékek pedig, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. Így a legújabb kutatások is megerősítették: a joghurtfogyasztás csökkenti egyes betegségek (például a vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát, megszabadítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, és egyensúlyban tartja a bélflórát. Ezenkívül erősíti az immunrendszerünket és csökkenti a vér koleszterinszintjét.
A lázas, gyulladásos betegségekre kapott antibiotikumok nem csak a kórokozókat pusztítják el, hanem a hasznos bélflóra egy részét is. Évtizedekig az antibiotikumok okozta negatív mellékhatások megszüntetésére javasolták a joghurtfélék fogyasztását. A joghurtok körülbelül napi félliteres mennyiségben hatásosak igazán, mert a bennük lévő hasznos baktériumoknak csak mintegy tizede jut le a bélbe, túlélve a gyomorsav és az emésztőenzimek támadását.
A probiotikumok "élő" élelmiszer-alkotórészek, amelyek jótékony hatással vannak az ember egészségére. Leggyakrabban a Laktobacillus és Bifidobaktérium csoportba tartozó baktériumok, élesztőgombák képesek a betegséget okozó baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni, szerepük van a fertőzések megelőzésében. pl.:
Egyes megfigyelések arra utalnak, hogy ha ezeket a probiotikumokat visszatelepítjük, gyógyhatást érhetünk el számos betegségben, például laktózérzékenységben, hasmenéses gyulladásos gyomor- és bélbetegségekben, az allergia és a fogszuvasodás megelőzésében is.
A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és a bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását és segítenek az egyensúly megteremtésében. Mindennapos fogyasztásuk azonban nem csak a bélflóra helyreállításában, de az immunrendszer erősítésében is nagy segítséget jelent.pl.: